Juhász Zoltán "Füles" hangszerész mester készített egy barokk kürtöt. Ritka dolog Magyarországon, hogy rézfúvós hangszer készül, főleg ilyen különleges darab. A neves hangszerkészítő nem tagadta meg önmagát, egyedi módon készült el az instrumentum. Fülest idézve, a hangszer nem teljesen autentikus, viszont kristálytiszta. Ugyanis a hangszerkészítő, az egyébként elterjedtnél bővebbre vette a menzúrát. Honnan jött az ötlet? - kérdeztem. "Sok javítással foglalkozom, a világ minden részéből érkeznek hangszerek hozzám. Mivel jelentős hangszerek mennek át a kezeink között, kialakult egy érzékenység, figyelem és tudás. Éreztem, hogy jól fog szólni. Itt volt egy Web kürt, azok közül is egy rendkívül jól sikerült darab, de szinte műfaji sajátossága ezen hangszereknek, hogy nem tiszták."
 

- fel lehet hangolni
 
 
Beszélgetés Pisók Lívia Máriával, az Alexander technika szakértőjével
 
 
 
Ki volt Alexander Frederick Matthias, a módszer feltalálója?
 
Alexander egy XIX. századi ausztrál színész volt, aki sokat játszott Shakespeare darabokban. Ám problémája akadt a hangképzéssel. Hiába pihentette a gégéjét az előadás előtt akár két hétig, az előadás végére már nem maradt hangja. Ez roppantul zavarta őt és figyelni kezdte önmagát gyakorlás közben a tükörben. Szavalás közben vette észre, hogy összenyomja a gégefőt, amint felemeli a fejét. Ez indította el Alexandert a kutatás folyamatában.
 
 
 

Az első Hangszerész Klubot április 23-án, a Magyar Hangszermíves Céh székházában tartották a szervezők. A családias összejövetelen több jelentős hangszerész mester képviseltette magát, többek között eljött a vonós hangszerészet doyenje, Temesvári Péter is. A neves mester összeköti a mai fiatal hangszerkészítő nemzedéket a régi nagy elődökkel. Az összejövetelen szóba került az első vegyes árverés – hangszerek, kották, zenei tárgyú könyvritkaságok és fényképek, a hangszerészet jelenlegi kérdései, a szakma jövője. A Hangszer és Zene Szerényi Béla hangszerkészítő mestert, a Magyar hangszermíves Céh elnökét kérdezte az összejövetelről.
 

(interjú)
 

 
Őrmezőn, egy dél-budai lakótelepen, a panelházak közötti kis téren bújik meg a Semmelweis Tibor hangszerészmester által alapított Muzsikus Kávéház. Nem csak kollegái, hanem rengeteg híres zenész is megfordult már itt, köztük Szakcsi Lakatos Béla, a Liszt Kamara Zenekar, a Benkó Dixielend szólistái, francia, és amerikai vendégművészek is. Erről hamar megbizonyosodhat bármelyik vendég, hiszen a falakat a fellépő muzsikusok képei borítják, a lakberendezési tárgyak pedig szinte kizárólag trombiták, tubák, történelmi hangszerek, zongora, és orgona alkatrészek felhasználásával készültek.
 
Semmelweis Tiborral a Muzsikus Kávéházról, a magyar zenekultúráról és a hangszerészképzésről beszélgettünk.

(interjú)
 

 
Sigrai László nagy port felkavaró leveléről, amely igen határozott hangnemben próbálja lebeszélni a zeneiskolákat a kottamásolásról, mi is beszámoltunk. Ezúttal interjút készítettünk az Editio Musica Budapest kottakiadói igazgatójával, hogy megszólaltassuk a másik oldalt is.

(interjú)
 

 
Felnőtt egy generáció, amelynek nincsenek fogódzói, amely nem kap semmilyen segítséget ahhoz, hogy elválassza az értékest az értéktelentől – legyen szó kultúráról vagy közéletről. Azok viszont, akik zenét tanulnak, képesek kialakítani saját értékrendjüket, és értelmesen eltölteni a szabadidejüket - magyarázza Andrásik Remo.
A Hangfoglalás szervezőjével, a Hangszeresek Országos Szövetségének főtitkárával a hangszerészetről és a zeneoktatásról beszélgettünk.

(interjú)
 

 
Mire készül a Zeneakadémia a Távol-Keleten? Hogy alakult az intézmény viszonya az üzleti szférával? Milyen állapotban van az egyetemi hangszerpark, és merre fejlődhetne a hangszerképzés? Mire megy a felsőfokú zenei képzés az alapfok nélkül és hogy jön ehhez Venezuela? A kérdésekre nagyinterjúnkban találják a válaszokat. Batta Andrással, a Zeneakadémia rektorával az intézmény jövőjéről beszélgettünk.