(makró)
 
 

Minap hallottam, hogy egy anyuka az oviban arra lett figyelmes, hogy a terem egyik oldalán felgyújtották a lámpákat, közben a másik oldalán leoltották és a gyerekek átültek. Spórolnunk kell!- – mondta az óvónő. A borzalom szürreális képei, miközben gigászi beruházásokon folynak el számolatlanul a pénzek, gyermekeink félsötétben ülnek. Most eljutottunk végre oda, hogy az egyik legjelentősebb öngólt rúgjuk, óriási öncsonkításba kezdjünk.
A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége felhívással fordul minden hivatásos zenekarhoz, hangversenyrendezőhöz és a zeneiskolai rendezvények szervezőihez, hogy az ünnep hangulatát nem tönkretéve áldozzanak egy perc csendet az elgondolkodásra." A szervezet arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a zeneiskolák és alapfokú művészeti intézmények költségvetésének 30%-os csökkentése ellehetetleníti a magyar zenei élet alapjait nyújtó oktatást. Igazi tragédia.

Gondolatok a zeneiskolai beiratkozások egyre rémisztőbb adminisztrációja kapcsán.
 
 
Hurrá itt az új év, az iskolakezdés. Ismét megnyílnak a zeneiskolák kapui és az adminisztrációk leglehetetlenebb dimenziói. Szivassuk meg a tanárokat, az iskolákat – gondolom hasonló mondatok hangzanak el a minisztériumi szakemberektől és tanácsadóktól ilyenkor. Persze csak gondolnám, abban az esetben, ha nagyon rosszindulatú lennék. De én nagyon is jóhiszemű vagyok és csak a legjobbat feltételezem: tehát nem is vagyok más csak egy konfliktusképtelen kis zenetanár, akit lehet szivatni. A minisztériumi szakértők és tanácsadók örömére. Jaj, már megint itt tartok!
 
 
De csak azért, mert ez nem én vagyok, hanem megkettőzödött énem démoni oldala. A nagy svájci pszichológus, C. G. Jung által felfedezett árnyékszemélyiség. Persze azért én szívesen fedezném fel a sok rohadt papírt az árnyékszéken. És akkor az indulatátvitel helyett tény és papírátvitel révén nem lenne árnéykszeméyiségem. Viszont akkor egy bunkó lennék, aki nem azonusulna Junggal. Na! Végre! Megtaláltam, ezért kell a sok nyomorult papír. Már néha arra gondoltam, hogy abba a rublikába, hogy főtárgytanár neve, amit nem is tudom hányszor írtam le (flagelláns attítűdök, önutálat, önbüntetés és még ki tudja milyen irányba nem nevelő szabályozás), szóval, na elismerem, azt akartam beírni, apró, kis szofisztikált betűkkel, hogy basszátok meg. De most már nem teszem, mert egy bunkó lennék. Na nem a szavak miatt, hanem amiatt, hogy nem ismerném az árnyékszemélyiségem. Vagy másokét.
 

Esetleg mindkettő. Információink szerint, a Magyar Rádió új műsorstruktúrája, szervezeti átalakítása mögött – amelyről több alkalommal hivatalosan tudósítottunk – megdöbbentő események húzódnak. A gazdaságossági érvek és a hallgatói szám növelése érdekében hozott döntés-sorozatoknak több, a magyar zenei életet alapvetően meghatározó műhely felszámolása vagy lehetetlenné tétele is áll. Talán a szélesebb közönség számára kevésbé ismert elektroakusztikus stúdió megszüntetése az egyik legeklatánsabb példája. Az évtizedek óta működő, egyébiránt minden országban működtetett elektroakusztikus stúdió tevékenysége túlmutatott és ma is túlmutat a rádió műsorszórási feladatain. Az ott elkészített zenei anyagok a stílus természeténél fogva több funkciót töltöttek be, egyik oldalról az avantgarde zene rádión történő bemutatását szolgálták, a másik és talán fontosabb tulajdonság az élő elektronikából fakad.

Avagy búcsú a Mezzo csatornától és a Pilát műhelytől.
Egy közismertté vált és egy kevésbé tudott hír. Egyik sem tesz minket boldoggá. Sőt.
 
- Április elsejétől a UPC leveszi portfóliójából a Mezzo csatornát és az 1880-ban alapított és azóta folyamatosan működő Pilát-Sáránszky műhely, a hazai vonós hangszerkészítés legjelentősebb centruma bezárja kapuit. Az előbbi azért, mert bevezeti az AXN kaland- és akciócsatornát, a Liszt Ferenc téren működő műhely helyén utazási iroda nyílik. -
 
 
Már csak hét nap és megérkezik otthonunkba az AXN. Hurrá! Nagyon rég vártuk már, idézve a UPC honlapját: „a csatornán sok híres film mellett többek között olyan, sokak érdeklődésére számot tartó sorozatok is láthatóak lesznek, mint a New York-i Helyszínelők, a LOST epizódjai, valamint a Gyilkos elmék”. Talán a Gyilkos elmék hiányzott a legjobban, személy szerint nekem - abban az esetben, ha a sokak között vagyok (aminek hetvenhat százalék a valószínűsége a UPC felmérése szerint) . Azt azért fontos kihangsúlyozni, hogy a műsorszolgáltatás műszaki és szabályozási okai miatt egy csatorna kikerül a portfólióból, ez pedig nem más, mint a Mezzo. Tehát Bach és Bona helyett a Gyilkos elmék és a Lost epizódjai. Minap felhívtam ismerősömet, aki a fenti cégnél dolgozik – miután egy barátom említette, hogy a mérvadó zenei lap, a Fidelio fórumán megírták, hogy megszűnik a Mezzo és a NOL blogjain komoly aktivitást fejtettek ki a megszűnés ellen – ugyan már cáfold meg, akkor én is megtenném ugyanezt a HZO honlapján. Megnyugtatás gyanánt. Nem tudott a dologról – nem tudott a dologról - visszahívott: sajnos igaz a hír. Jön az AXN és szükség volt a helyre. Amennyiben digitálizálják a műsorszórást akkor szeretnék visszahozni – akkor már lesz hely.
 

Mostanában baj van a kritikával. Vagy legalábbis van vele valami, ami nem szokásos, legalábbis az elmúlt néhány száz év viszonylatában. Nem olyan olvasottak a zenei események recenziói, esetenként nem eléggé megalapozottak, legalábbis nem eléggé szakmaiak. Máskor meg túlságosan sok szakmai hivatkozást tartalmaznak, az érthetőségük meglehetősen csökken. Óhatatlanul eszembe jut egy nemrégiben lefolyt beszélgetés, ahol is ismerősöm – hangszeres előadóművész – értetlenkedve jelentette ki, hogy őt nem érdekli a kritika, semmi köze az aktív zenéléshez. Sőt, ezen kijelentését még azzal is tetézte, hogy kiemelte egyik kollégája sem –  „jazz zenész barátaim” – olvas kritikát. Vagy, ha olvas, akkor sem tartja fontosnak, ergo mintha nem is olvasná. Egy régebbi élményem a zeneiskolához köt, ahol kollégákkal beszélgettünk, pontosan a kritikákról, hangsúlyozták, hogy soha nem olvasnak, különösen nem a szakmaiakat, mert unalmasak és nagyképűek, de ugyanolyan különösen nem olvassák a nem szakmaiakat, mert hát minek is olvasnák. Számtalan példa, de egy a közös bennük senki nem vállalná nyilvánosan vagy félnyilvánosan ezen véleményét. Szűk körben, következmény nélkül elmondják, de amúgy okos és figyelmes tekintettel néznek, ha szóba kerül a téma.

Ismét megrendezik a Művészetek Völgye fesztivált, immáron a tizenhetediket. Megint gazdag programmal várja az érdeklődőket a rendezvény. Az alábbiakban,a sajtótéjékoztató kapcsán készült anyag végén mellékeljük a teljes programot, de az aktualitások megtekinthetők a www.kapolcs.hu címen.
 
 

 
Kattinson a képekre!

Avagy gondolatok a Födvári Napok befejezése kapcsán. 
 
...Persze ez egy kicsit távol van attól amiről ezen kis írás szólni akart, nevezetesen arról, hogy Strém Kálmán képtelen folytatni. Mert lehetetlen. Sőt őrültség lenne. Eddig is az volt, de szép őrültség, az a fajta ami előre viszi az ügyeket. A fontosakat, amiket nem szokás pénzben kifejezni. Most már úgy tűnik a szó szoros értelemben, hiszen nem kapott pénzt, támogatást. ...