Úgy alakult, hogy megint vindózos lettem.
Sokan dicsérték az új operációs rendszert, mondván, hogy jobb, mint a régiek, kijavították a hibákat. Egyesek odáig merészkedtek, hogy már-már a Csutka reális alternatívájaként kezdték emlegetni.
A konkurencia szerkentyűi méregdrágán kelletik magukat a polcokon, hozzájuk képest a Kicsi-de-puha eszközei szolidabb árfekvésükkel hódítanak. No meg a rajtuk nevelődött hívőkön, akik utálkozva sorolják a másik hátrányait. Hogy drága, hogy vacak (?), hogy nem látnak bele a rendszerfájlokba...
Itt álljunk meg egy szóra! Minek is kellene belelátnom a fájlokba? Mit érdekel engem, hogyan dolgozik a gép, csak tegye a dolgát! Unom, hogy egyetemi szintű programozási ismereteket várnak el tőlem már a működtetéshez is, és ha éppen nem vagyok formában, tönkretehetek mindent. Néha a gép is segít ebben. A Csutka pont azzal hódította vissza az évtizedekkel ezelőtt elvesztett pozícióit, hogy kényelmesebb, felhasználó-barátabb számítógépeket kínált a laikusoknak.
Azonban az itthoni tecsó-szintű vevőkultúra polgárainak egyszerűen kimaradt a Csutka Sága. Legfontosabb paraméterré vált az ár. Nem alakult ki jelentős igény a drágább, jobb luxusgépekre. Néhány éve aztán itthon is megjelentek ezek a csodák, elsősorban a tehetősebb réteg pénztárcájához igazodva. Akkor már túl voltam pár év gigantikus csalódásain a Kicsi-de-puha termékével kapcsolatban, gondoltam, hogy egy életem, egy halálom, megpróbálom. Használtam is mostanáig, az első pár hónapot leszámítva (amikor alaplapot kellett cserélni) problémamentesen, majd újra elérkezett a döntés ideje: melyiket válasszam? Összehasonlítva a kínálatot, nem tudtam nem észrevenni, hogy a Csutka minimum duplájáért árulja a termékeit, mint a másik. Miután úgy éreztem, indokolatlan ekkora különbség, megint visszaléptem Kicsi-de-puháékhoz.
Hát elsőre tényleg kicsi volt és puha. Újra előjöttek a régi rossz beidegződések, amiket nem tud feledtetni a heted-hét-csodavindóz sem. Mint amikor az ember visszaül egy-két kategóriával gyengébb, fapadosabb autóba, csak utána érti meg, mi is a különbség, ami miatt a kicsivel jobbért sokkal több pénzt kérnek. "Fölfelé" könnyű megszokni, de "lefelé" nehéz. Három hét után megint vacakol a rendszer. Vajon miért nem vagyok meglepve?
Azóta azon gondolkodom, miért nem sikerül továbbra sem alapvető primitív hibákat megoldaniuk, miért nem gyártanak használható, és nem büntető számítógépet? Vajon azért, mert nincs igazán árban is elérhető versenytársuk, vagy mert tényleg kicsik és puhák...?
